A Hold, a Klasszikus és a Csúszka

Igen gyanús volt, hogy a Nokia hétfőn egy dizájnboltba hívott minket sajtótájékoztatóra. Nem is csalódtam: a bemutató után alkalmam nyílt kézbe venni a Lunát. Nos, az az üveg nem olyan üveg :). A Nokia munkatársa ragaszkodott hozzá, hogy feléjük is azt kommunikálták, hogy üveg, de nyilván ő is tisztában volt vele, hogy ez nem olyan anyag, mint amiből mondjuk az ablak vagy egy pohár készül. Inkább fényes műanyagra emlékeztetett, de annál azért keményebb. Ez az anyag annyi pluszt ad még a megjelenéshez, hogy amikor összecsukjuk a telefont, a billentyűzet még világít pár másodpercig, és ez átsejlik a füstüvegen. A kijelző szintén üvegből készült, a hátlap pedig rozsamentes acélból. A jó hír, hogy a vizsgálódás percei alatt úgy tűnt, ezen már nem maradnak meg annyira az ujjlenyomatok, mint a 8800-n. (Én kérek elnézést, hogy a 8800-hoz hasonlítom ezt a telefont! Mint ahogy tanult kollégám is említette egy kommentben, ez nem a Sirocco folytatása, ez egy új termékvonal.)

A Luna mellett a 6500 Classic-kal és a 6500 Slide-dal ismerkedhettünk meg. Azt gondolná az ember lánya, hogy annyi az össz különbség köztük, hogy az egyik csúszkás, a másik pedig "sima" telefon. De tudásban is jelentős különbség van köztük. A Slide egy minden jóval megszórt készülék a "tekiknek"*, a Classic egy szerényebb képességű, de pofásabb, übervékony készülék. Utóbbiból a fekete mellett létezik barna is, ez megy a Louis Vuitton táskához - a telefonokat bemutató rendkívül csinos dizájner hölgy szerint.

Összességében nem néz ki rosszul egyik sem. De személy szerint engem mindegyik hidegen hagy. Valahogy egyre kevésbé tetszenek a Nokia dizájntelefonjai. Nálam az Art Deco vonal marad a favorit.

* teki: (C) a Nokia munkatársa