A GÉPSÉGSZALON ÚJ HELYRE KÖLTÖZÖTT! Ez a blogspotos felület már nem frissül - az újdonságokért, és a teljesen átemelt régi tartalomért látogasd meg az új oldalt és ha tetszik, mentsd el a kedvenceid közé! AZ ÚJ OLDALRA LÉPÉSHEZ KATTINTS IDE! - GEPSEGSZALON.HU

2010. augusztus 30., hétfő

ELKÖLTÖZTÜNK - vár mindenkit a Gepsegszalon.hu!

Kedves mindenki!

Örömteli esemény a metamorfózis - igaz, erről egy hernyót sem sikerült még megkérdezni, de a szárnyak mégiscsak magukért beszélnek, nem? Lényeg a lényeg: a 2007 óta működő blogot most megfogtuk, összegyúrtuk kis gombóccá és valami újat formáztunk belőle. Valami olyat, ami megjelenését tekintve áttekinthetőbb, összeszedettebb és "komolyan vehetőbb", de témaválasztásában, stílusában mégis ugyanarra épül, mint eddig.

Mától hivatalosan is útjára indítjuk eme blog utódját: az újragyúrt, kifényesített, szárnyakkal és repülésstabilizátorral (valamint rejtett lézerfegyverekkel) ellátott GÉPSÉGSZALON végleg saját domainre, a http://gepsegszalon.hu címre költözött.


Természetesen az eddigi bejegyzéseket is mind átköltöztettük az új oldalra, mostantól viszont itt már bezár a mókatár, az új bejegyzések már az új oldalon jelennek meg: éppen ezért aki megtisztelt minket azzal, hogy kedvencei közé biggyesztette a címünket, állítsa át az új címre, aki pedig RSS-olvasóval követett minket, szintén lecserélheti az eddig használtat erre az új RSS linkre.

Mindamellett, hogy az eddigi témákat továbbra is megtartjuk (tehát lesz csomó kis színes hír ötletes kütyükről, geek ruhákról és kiegészítőkről, valamint elborzasztó ötletekről), némelyest jobban ráfekszünk a fajsúlyosabb írásokra is. Mobiltelefon-tesztek, számítástechnikai eszközök részletesebb bemutatói, elgondolkodtató elmélkedések internetes és közösségi témákról... Szóval, bármi olyasmi, ami eddig is bennünk volt, csak most nagyobb terjedelemben, még szebben, még jobban láthat napvilágot.

Természetesen várjuk a visszajelzéseket is: Az új oldalon kommenteljetek bármiről, ami tetszik, vagy épp csiszolásra szorul (hiszen az új Szalont természetesen folyamatosan fúrjuk, faragjuk és csiszoljuk). "Lájkolhatjátok" Facebookos oldalunkat is a http://facebook.com/gepsegszalon címen, ahol szintén beszámolunk az oldal újításairól, megosztunk olyan érdekes linkeket, amiket a Szalonra hírként tán meg se írunk, ám érdemesnek találjuk a megtekintésre, no és persze ott is beszélgethetünk. Ami pedig még fontos: a Kingstonnal közös nyereményjátékunk is az új oldalon folytatódik!

Még egyszer köszönjük tehát az eddigi kitartó figyelmet, és várunk mindenkit a gepsegszalon.hu oldalon!

A Gépségszalon Team nevében:
BZ

2010. augusztus 25., szerda

Bocs, nem érek rá, a DHARMA-tól keresnek!

Pár napja láttam a neten az Amazing Calling telefonmatricákat, amikkel az iPhone 4 hátulját lehet védeni és dekorálni egyben. Akkor nem keltette fel az érdeklődésemet a cucc, mert a Cliton típust emelték ki a legtöbb helyen. (Nem elírás, Cliton.)

De most azért szétnéztem a honlapjukon, és találtam egy-két egész jót. A kedvencem a Dharma verzió...


...de jót röhögtem a Bill Gates-es matricán is.


Az már persze más kérdés, mennyire nézik hülyének az iPhone júzert, ha ilyen matrica látszik kifelé, miközben telefonál.

2010. augusztus 24., kedd

Lájkolás súlyzóval

Patrick Moberg ötlete arról szólt, hogy kössük össze a különféle netes tevékenységeinket némi mozgással, például minden fészbukozás előtt fussunk egy helyben egy percig.

Egy amerikai fitnesz-edző, Donny D-Fine ennél tovább ment, és írt egy "edzéstervet" Facebookra...



...aztán Twitterre is.



Nem is tudom eldönteni, hogy azért nevetek-e rajta, mert száni, vagy azért, mert vicces.

Mindenesetre alig várom, hogy valami hazai sztáredző is rárepüljön a témára, és alkosson valami hasonlót magyarul.

2010. augusztus 23., hétfő

Mark Zuckerberg és a csábos női fehérneműk

Azt próbálgattam, amiről a TechCrunch írt, hogy Mark Zuckerberget nem lehet letiltani Facebookon... amikor erre lettem figyelmes:


A kép kattintásra megnő, és a jobb oldali hirdetést kell figyelni. Oké, nem Markra targetálták a hirdetést, hanem rám, de azért mosolyogtam egy jót.

2010. augusztus 16., hétfő

Készülj velünk, és NYERJ Kingston pendrive-ot!

Nagy átalakításra készülünk a Gépségszalonnal kapcsolatban, őszre új ruhába öltözik az oldal. A továbblépésünket többek között azzal is ünnepeljük, hogy a blog tematikájához nagyszerűen passzoló ajándékokat sorsolunk ki az olvasóink között. A Kingston Technology jóvoltából összesen 8 darab pendrive-ot szeretnénk szétszórni köztetek, méghozzá a limitált Data Traveler szériából, amiről korábban már írtunk is.


Vagyunk annyira oldszkúlok, hogy nem Facebookon küldünk spamet esemény meghívót a nyereményjátékra, amint az manapság trendi. (Persze Facebook oldalunk is lett, itt lájkolhatsz minket.) Nekünk az is elég, ha válaszolsz néhány kérdésre. (Kis segítség: mindenre megtalálod a választ az oldalon. ;))

A játék kétszer két hétig tart. Most első körben augusztus 16 és 29 között várjuk a válaszokat és a jelentkezéseket az első 4 pendrive sorsolására. Az első nyertesek nevét szeptember 1-jén, az új dizájn indulásakor tesszük közzé. Aki pedig az első körben nem nyer, az természetesen újra játszhat augusztus 30 és szeptember 12 között, hogy részt vegyen a második adag, azaz újabb 4 darab pendrive sorsolásán. (Értelemszerűen augusztus 30-án közöljük a második kör kérdést.)

Most pedig arra várjuk a választ, hogy:
  • Hányféle design-nal vásárolhatod meg a Kingston Technology limitált kiadású DataTraveler sorozatát?
  • Melyik az a design a Kingston Technology limitált kiadású DataTraveler sorozatából, amelyet nem csak 4, hanem 8 vagy 16 GB-os kiadásban is megvásárolhatsz?
  • Mikor született az első bejegyzés a Gépségszalonon, ami akkor még lánykori nevén futott?
  • Mi a Gépségszalon négy szerzőjének beceneve?

A válaszokat az info@gepsegszalon.hu címre várjuk. Az adatbázissal nem kezdünk semmit a sorsoláson kívül. Mi sem fogunk hírlevelekkel bombázni, és a Kingstonnak vagy másnak sem fogjuk átadni őket, kivéve persze a nyertesek címeit, ezeket kénytelenek leszünk átadni a Kingstonnak, ugyanis ők intézik a postázást. Játékra fel!

Microsoft Kinect: kipróbáltuk!

A Microsoft új játékvezérlője, a Kinect bemutatója után még napokig igen sűrűn gondoltam a játékra, és nem csak azért, mert akkora élmény volt, hanem mert irdatlan izomláz lett a lábamban - kábé negyed órányi játéktól. Azt hittem, a tesitanáraimon kívül soha senki nem fog arra rávenni, hogy guggolásból hirtelen felugorjak, amilyen gyorsan csak tudok. Márpedig úgy ugrabugráltam, teljesen önszántamból, mint egy kisgyerek: mintha az életem múlna rajta, pedig előtte megfogadtam, hogy nem csinálok magamból bohócot. Azt hiszem, ez a legnagyobb varázsa a Kinectnek, hogy irdatlanul magával ragad, és mindenkiből kihozza a gyereket.

A működését már úgyis mindenhol leírták a többi infóval egyetemben, így erről én nem fogok hosszasan regélni. Legyen elég annyi, hogy Xboxhoz kell csatlakoztatni az eszközt, amiben egy nagy felbontású kamera, egy infrakamera és egy térérzékelős mikrofon is van. Ezek segítenek abban, hogy gyakorlatilag semmiféle kontroller nem szükséges hozzá, kizárólag a mozdulatainkkal irányitjuk a játékot. Tulajdonképpen már az is totál futurisztikus, hogy a menüben puszta kézmozdulatokkal, a levegőben hadonászva, mindenféle eszköz nélkül navigálsz. Tiszta Különvélemény. (Na jó, azért kétkezes nagyítás nincs benne :)) Mi olyan demóval szórakozhattunk, ahol csak a játékok menüjében lehetett ezt használni, de a végleges verzióban magát az Xboxot is lehet majd kontroller nélkül, gesztusokkal irányítani.

Két játékot próbáltam ki. Az állatsimogatóban (Kinect Animals) egy kisoroszlánnal vagy gepárddal lehet szórakozni. Először csak ismerkedés van, lehet virtuálisan simogatni az állatkát, letörölni a monitorról a párát, amivel belehelte, és persze lehet próbálgatni, milyen mozdulatokat csinál utánad. Két lábra áll, megfordul, ugrik, sőt, ha lefekszel a földre, akkor hullának tetteti magát. Amikor már elég volt az ismerkedésből, elkezdhetünk játszani az ügyességi pályán, amin a korábban megismert skillek segítségével tudunk végigmenni, természetesen időre. Itt már kezdődött a belelendülés a "bohócot csinálok magamból"-fázisba, de a kiteljesedés a másik játékban jött, amiben már teamwork és verseny is volt, mert ketten játszottuk.


A Kinect Adventures egyik játékában egy gumicsónakban raftingoltunk, és közösen kellett navigálni a csónakot: lépkedtünk jobbra-balra, ugráltunk, és kapkodtunk a pontok után. Azt hiszem, én voltam az egyetlen az egész sajtórendezvényen, akinek sikerült elérnie, hogy az avatárja kiessen a csónakból. (Ez persze nem olyan achievement, amiért pluszpont jár.)

Utána jött a verseny: egy gonosz akadálypálya, ahol több helyen is egymást váltogatták a térd- és fejmagasságban következő akadályok, ezeket kellett guggolva-ugrálva kerülgetni, és ettől voltak ugye tropák a combizmaim később. Eddigre már annyira belelkesedtem, hogy egyáltalán nem tűnt fel a fáradtság vagy a megerőltetés, csak gyűjtögetni akartam a pontokat.

Már ez alapján is biztos tök jó lehet alakformálásra, és akkor még nem is láttuk a fitnesz-alkalmazásokat, ezeket ugyanis nem tudták még demózni itthon. Ha a csajos vonalat nézem, nyilván a fitnesz lehet az egyik fontos vonzerő, de a cukiság-faktor is játszik. Az állatos játékon lehetett rendesen olvadozni és "jajdeééédes"-ezni, amikor a kisoroszlán látványosan élvezte például a virtuális simogatást. (Nyilván meg sem közelíti azt az élményt, amikor egy igazi macsekot simogatsz, de legalább nincs karmolás sem. Ja, és semmilyen módon nem lehet bántani az állatot, ezt megtudtuk a demó során. Persze nem a lányokban merült föl a kérdés.)

S hogy miért nem lesz nálunk otthon egyhamar, még akkor sem, ha kiegyezünk az árral? (Xbox konzol + kábé 40 ezres Kinect szenzor) Nos, totál nem panelba, társasházba való cucc. Egyrészt kell neki némi tér, bár állítólag már 1,2 méterről is működik. Másrészt szinte a legtöbb játéknál van helyben futás vagy ugrálás, azaz az alsó szomszédok rémálma. Persze nagy nappalis, kertes házba abszolút el tudom képzelni. Partijátéknak is nagyon jó lehet, meg persze azt is el tudom képzelni, hogy a gyerekek baromi jól elszórakoznak vele.

A saját példám alapján nem gondolom, hogy igaza lenne annak a szakértőnek, aki szerint azért nem lesz sikeres a cucc, mert az emberek túl lusták hozzá. Én is teljesen belelkesedtem, pedig nem akartam túlzásba vinni. Persze ehhez ki kell próbálni, de szerencsére sokaknak lesz lehetősége, ugyanis országos roadshow-ra indulnak a Kinecttel a Microsoftosok szeptemberben, augusztus utolsó hétvégéjén meg a WestEndben szórakozhat vele bárki.

2010. augusztus 7., szombat

Zöldségek a fülemben - LG Pop napcellás hátlap teszt

Manapság a legtöbb mobiltelefon olyan technológiájú akkumulátorral érkezik, melynek nincs memória-effektusa, így bármikor tölthetők, és az LG egyébként is zöldet szeretett volna dobni a GD510-es (Pop) készülékkel. Kézenfekvő, hogy megújuló energiaforrásként napelem kerülhessen a készülékre. Vajon tényleg környezetbarát alternatívát nyújt a napcellás hátlap, vagy mindösszesen grínpísz-dísznek jó? Ennek próbáltam utánajárni.

Számomra azért is jött pont kapóra, hogy kipróbálhattam a napelemes hátlapot, mert magát a GD510-et a mindennapokban használom, az akkumulátorral pedig sosem voltam egy rezgésszámon. Valahogy mindig sikerült elfelejtenem időben feltölteni, vagy ha nálam is volt az adatkábel, amivel USB-n keresztül tölthető (!) a telefon, arra rendszerint oda sem bagóztam. Hátha így kevesebbszer kell szentségelnem.

A napcellás hátsó borítást felpattintva rögtön megjelent a készenléti képernyőn egy új widget ikonja, ami kettős célt hivatott szolgálni: egyrészt zöldből narancssárgára váltva jelzi, ha a napcellát jelentősebb fény éri, így naftát kap az aksi, megnyitva pedig egy kapcsolódó kalkulátort kapunk, melyről lentebb esik majd szó. Az új hátlapot feltéve egyből feltűnt, hogy a készülék lényegesen vastagabb lett; a napcellával együtt nagyjából másfélszeresére hízott a telefon. Nyilván vannak, akik ezt örömmel fogadják, hiszen némileg kényelmesebben marokra fogható így a telefon, számomra azonban a Pop ezzel egy kicsit vesztett a varázsából, hiszen az egyik legfontosabb előnye (szerény adatátviteli képességeivel szemben) az volt, hogy más teljes érintőkijelzős modellekhez képest meglepően kisméretű, és igen vékony.

Vékony

Ezt követően kezdetét vette a próba. Mivel azonban az irodai neonfény korántsem nevezhető napfénynek, és ezzel a napcellát sem tudom becsapni, hiába tartottam elöl mindig a készüléket hátlappal felfelé fordítva, egy grammot sem hízott tőle az akkumulátor töltöttsége. Ennek megfelelően – pláne mivel kellemesen napsütéses dögmeleg idő volt – törekedtem arra, hogy az irodán kívül a lehető legtöbbször zseben kívül legyen a telefon. Eleinte kicsit furcsának tűnt, hogy folyamatosan a mobilt a kezemben lóbálva járkálok, de végül megszoktam. A widget-ikon ilyenkor mindig szép narancssárga volt, akkor is, ha éppen nem sütött hétágra a nap.


Nem olyan vékony

A készüléket ugyanúgy használtam, mint addig, ezzel együtt a két hetet összegezve azt tapasztaltam, hogy a megszokott 2-3 napos töltési ciklus 0,5-1 nappal hosszabbodott meg. Ez közel sem nevezhető számottevő javulásnak, ám sajnos nem vagyok parkőr vagy kertész, a nap nagy részét kénytelen vagyok a hideg neonok között tölteni, így esélyem sem volt arra, hogy teljes bedobással használhassam ki a napenergiát. Fontos ezzel szemben, hogy egyértelműen kitűnt: klasszikus töltésre semmiképpen nem használható a napcella. Ezt egy szombat délelőtt sikerült megtapasztalnom, amikor a készülék csipogott, hogy lemerül az akkumulátor. Ekkor kihasználva a lehetőséget kitettem a tűző napra. Két órán keresztül bírta ötpercenkénti riadt csipogásokkal, majd megadta magát, és kikapcsolt.

A fentebb említett öko-kalkulátor célja, hogy kiszámolja, a napelem használatával mennyi szén-dioxidtól kíméltem meg a világot. Illetve átlépve az alternatív képernyőre, ezt átkonvertálja ültetett fába. Egyetlen gond merült csak fel: az, hogy az alkalmazás nem több, mint egy sima számológép előre beállított szorzással és osztással. Először arra számítottam, hogy ez majd magától méri a napfényen töltött órákat, és ebből kalkulál, aztán spannol engem, hogy mekkora környezetvédő arc vagyok. Valójában azonban a felhasználónak kell beírnia, hogy szerinte hány órát töltött addig összesen napon a telefon, amiből ő kiszámolja a megtakarított CO2-t meg a fákat. Egy kicsit dob a dolgon, hogy a mért órákhoz háromféle fényviszony állítható be, ami alapján számolhat a widget, azonban az ember kénytelen átlagolni, mivel kombináltan nem adható meg, hogy én most 45 órát töltöttem tűző napon, 25-öt meg felhős időben. Ez gyors számolással mondjuk 47 óra közepesen felhős időben mérve, és az alkalmazás ilyen formában is várja tőlem az adatot.

Mindenesetre túláradó boldogsággal vettem tudomásul, hogy a két hét alatt 6 grammal kevesebb szén-dioxiddal terheltem a környezetet. Tehát a kalkulátorra hagyatkozva gyakorlatilag ültettem egyötöd fát.



Üllői úti fák

Összességében a napelemes hátlap egy nagyon jó kezdeményezés arra, hogy tudatosítsuk a felhasználókban: a csúcstechnológiának ára is van, amit leginkább a környezet fizet meg. Számottevő eredményt, és ezzel együtt némi áramszámla-spórolást viszont az tud ténylegesen realizálni ezzel a kiegészítővel, aki naponta biztosítani tud magának néhány órát természetes fényben. Sajnos ez nem én voltam. Ennek megfelelően melegen ajánlom környezettudatos fiataloknak, akik még valamilyen formában az iskolapadban ülnek, és azoknak, akik foglalkozásukból adódóan sok időt töltenek szabad téren.

2010. augusztus 6., péntek

Végre egy óra, amit szeretnék a falamon látni!


Ez az óra a percek múlását progressbarként jeleníti meg, amit az alábbi videón meg is tekinthetünk.

Obligatory Designer Clock from Saikat Biswas on Vimeo.

2010. augusztus 4., szerda

Napi Star Wars cukiság

A tegnapi subbás is édes volt, de azért ez sem semmi.


Via Walyou