Először is, szerelmes lettem. Még csak képen láttam a piros LG KF-510-et, de elkezdett bennem valami bizseregni. (Tudom, ez már szánalom, de biztos mindenkinél van hasonló. Édesanyám például régészként dolgozott sokáig, ő a régi cserepek láttán kezd el bizseregni.) Amúgy nem csak én vagyok ennyire frík: Eskin, a korrektor (egyben tesztelő és barátnő is, a fontossági sorrend fordított) is azonnal rákattant teljesen, amint meglátta a korrektúrázandó anyagok között a hírt. A fiúk a Mobile World Congress-en kézbe is vették, és azt mondták, profin használható az érintőfelülete.Szóval üzenem az LG pr-osainak (akiket nagyon szeretünk), hogy pirosban kérjük a tesztkészüléket, és mihamarabb. (Eskin azt üzeni, szerinte két tesztkészülék lenne az ideális.)
Update: A KF 510-ről írtam a blogban itt is meg itt is, rendes tesztet meg a Nonstop Mobilra írtam róla, itt olvasható.
Másodszor, kaptam tesztelésre egy Eee PC-t. Ezt külön nekem hozta az Asus-os kontakt, ugyanis rózsaszín. (A srácok fehéret kaptak.) A tesztet megírta SamJoe , én inkább a fílingről mesélnék. Egyrészt tényleg nincs benne semmi fölösleg, második gépnek tökéletes, és kényelmesen belefér a kedvenc „rohangálós” táskámba, bár azért azt a plusz egy kilót megérzem. És nem semmi a hatás, amit el lehet vele érni! A napokban jön ki a következő Nonstop MOBIL, amiben lesz egy összeállításunk a budapesti kocsmákban fellelhető hotspotokról. A hosszú és alapos tesztelésekre én a rózsaszín Eee PC-t vittem magammal, és azt hiszem, minden pincért sokkoltam vele. Nem utolsó látvány, hogy akkora a cucc, mint egy hordozható DVD lejátszó, és mégis QWERTY billentyűzete van, ráadásul pink. Asszem, nem igazán lehetett eldönteni, hogy totál high-tech geek vagyok-e vagy egy idióta villantós „muci”.
Harmadszor, megtaláltam a jelenleg ideálisnak tartott társamat. Két dolog kell ahhoz, hogy egy telefon személyes kedvenc legyen nálam: 3G (minimum) és bejövős külső. A bejövős nálam személy szerint azt jelenti, hogy visszafogott, stílusos, kicsit elegáns, nem túl feltűnő, de azért nem is hétköznapi. Van benne egy pici plusz, jól esik ránézni, azaz eye candy. Na, a Nokia 6555-öt pont ilyennek találtam. (Nem beszélve arról, hogy köszönhetek neki 15 perc hírnevet is: az „Így néz ki egy érzéki mobil” postom kikerült a blog.hu-ra anno, csak hogy fényezzem magam. :)) Hamarosan le kell cserélnem a telefonomat, és egyelőre ez tűnik a befutónak. Persze a gyártók még csak most kezdenek előrukkolni a (minimum) 3G-s, dizánosabb mobilokkal…(Teszt a Nonstop MOBIL január-februári számában.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése