Tele van ma a net a Star Wars a metróban videóval, ezért én nem is posztolom be. Na jó, de mégis.
De kiegészítem azzal, hogy megnézegettem a készítő oldalát, és feküdtem a röhögéstől, nem tudtam tőle elszakadni vagy fél óráig. Az Improv Everywhere csapat az elkövető, például a No Pants-ért is ők "felelősek". Ez az a flash mob, amikor nadrág nélkül, alsóneműben utaznak az emberek a metrón.
Na de volt ott még más is. Például nemrég gósztbásztörzöset játszottak egy könyvtárban.
De amiken könnyesre röhögtem magam, azok a spontán musicalek. Itt van például egy, amit egy boltban forgattak, és a gyümölcsök magányának enyhítéséről szól.
Igen addiktív az oldaluk, csak akkor klikkelj, ha sok időd van.
Egy japán diák készítette ezt a videót két hét alatt, délutánonként, suli után. Ötezer jent, azaz kábé 12500 forintot költött a projektre... de a fíling felbecsülhetetlen.
A kérdés viszont az, hogy szerintetek post-it-eket használt vagy nem? A videó alapján nem tudom eldönteni, de a Google Translator "sticky notes"-nak, vagy "ragadós cetli"-nek fordítja, amit a srác írt japánul.
Durva, hogy mi mindenből készül már steampunk verzió. Daniel Valdez, becenevén smeeon egy picit kattant lehet, persze maximálisan jó értelemben. Ő alkotta ezt a tolószéket, amit 'Steampunk Professor Xavier Wheelchair' névre keresztelt.
A két alapvető elem egy Permobil C300 Power kerekesszék és egy 1875-ből származó hintaszék volt. De került a szerkezetbe hordozható füstgép is, ennek a kivezetése a szék tetején lévő koronában van, így úgy néz ki, mintha valami gőzgép hajtaná a "járművet". Ezt a benyomást erősíti a beépített hangrendszer is a megfelelő hanghatásokkal. Ja, és van rajta tartály is, a vodka-áfonyalé koktélhoz. (Mondtam, hogy kicsit kattant a srác.)
Felrakott egy videót a YouTube-ra, amin látszik a műalkotás működés közben is, illetve mesél is picit a készítésről, alapanyagokról, egyebekről...
Annyi Hello Kitty cucc volt a múlt héten, hogy nincs kedvem az összesről írni. A ThinkGeek újdonságának viszont mindenképpen itt a helye. Igazi kocka felső geek csajoknak...
Egy új univerzumra bukkantam, és el vagyok varázsolva. Ezt most lehetne képletesen is érteni, de tényleg egy saját univerzumot talált ki ez a művész. Andrew Chase egy fotós, aki mellékesen állat-, illetve robotszobrokat épít fémből. Az alakok testrészei, végtagjai mozgathatók, így a mester beállíthatja őket a megfelelő szögbe ahhoz, hogy ilyen fényképekből építhessen történetet, univerzumot:
A Baekdal.com-on megjelent bejegyzés szerint egy ötvenoldalas könyvet készít, melynek főhőse Robot TME. A TME a "Trionic Morphatractable Engineer" rövidítése. (Mindannyian jobban járunk, ha nem kísérlem meg ezt valami magyar fordítással visszaadni.) A lény beceneve egyébként Timmy lett, róla nevezte el az univerzumot is.
Timmynek saját személyisége van, és aki ezt nem hinné el a lenti kép alapján, az lapozza csak végig ezeket a fotókat!
Timmy természetesen másokkal is találkozik az univerzumban. Például elefánttal...
...zsiráffal...
...és egy gepárddal. Utóbbiról egy videó is felkerült YouTube-ra. A fotókból összerakta Chase, hogyan nézne ki az állat futás közben. Hihetetlenül természetes!
A Baekdal infói szerint a Timmy univerzumban a gepárdok a futárok szerepét töltik be, azaz kis csomagokat szállítanak, illetve taposómalmokban is dolgoznak. Maga a gepárdszobor kábé 18 kilót nyom, 61 centi magas, és 127 centi az orrától a farkáig. Chase tíz hét alatt készítette el, összesen 60 órányi munkával. Az alapanyagok elektromos vezetékek és acéllemezek voltak.
Valószínűleg az elefánttal lehetett a legnehezebb a dolga, "ő" ugyanis majdnem 40 kilót nyom, a méretei pedig 91 x 91 x 46 centi. Három és fél hónap alatt készült el. A zsiráfból két darabot is készített, a másodikat elárverezték egy texasi kiállításon. Azt nem tudom, mennyiért kelt el a 183 centis (!) darab, de a kikiáltási ár 6000 dollár (1,2 millió forint) volt. Remélem, arra költötte a pénzt, hogy folytassa a sorozatot!
Lassan már itt lenne az ideje a következő elemnek, ugyanis az első hír 2008 februárjában jelent meg a fotósorozatról, és 2009 júliusában jelentek meg a képek az eddigi utolsó szoborról, a gepárdról.
Az Android logója nagyon aranyosra sikerült, már a HTC Heróban is odavoltam a kis zöld lényért. Teljesen nyilvánvaló volt, hogy hamarosan megjelennek az "alternatív felhasználási formái" a figurának.
A Dork Adore-on például egy videót találtam arról, hogyan varrhatja mindenki magának saját kis plüss Androidot:
A Fashionably Geek-ről pedig egy olyan illető blogjára jutottam, aki szülinapjára egy édes, saját készítésű androidos tatyót kapott.
Vízálló a cucc, belefér az illető Nikon D40-ese, és le lehet tépőzárazni a kis robot végtagjait. Itt sajna nincs elkészítési útmutató, de vérprofi és elvakult rajongóknak ez nem lehet akadály.
Aki a varrás helyett a kötést favorizálja, annak ezt a kötésmintát javasoljuk. Ha mindent jól csinálunk, ilyen lesz a végeredmény:
Az Xperia Pureness-nél még valamennyire érthető a dolog, egy mobilnál poén dizájnelem az ötlet (és csak kicsit zavaró), de egy notebooknál miért lenne jó? Eltekintve persze attól, amin poénkodnak több helyen, hogy látod mögötte a tévét... vagy hogy könnyebben tudsz figyelni a cuccaidra a netkávézóban.
Egyébként ez az eddigi legnagyobb átlátszó OLED prototípus az Engadget szerint, akik egy rövid videót is készítettek a gépről működés közben:
Vicces (a végére kicsit idegesítő) videó arról milyen vitákat eredményezhet párok között a Facebookos aktivitás.
"Egész nap azt a csajt bökdösted, mi?" "Mi az, hogy LOL-ozol annak a nőnek az összes kommentjére?!" "Megváltoztatom a kapcsolatom állapotát. Azt fogom beírni: kapcsolatban, EGY LÚZERREL! Azt be lehet írni mellé?"
Az ilyesmit hívják "baleset-tesztnek": egy újdonsült iPhone 3GS felhasználó épp villantani akart új telefonja videós képességeivel, amikor akaratlanul is letesztelte, működik-e az Appe aktuális csodamasinája H2O körítésben.
Nos, a következők egyértelműen kiderültek:
Alapvetően egész jó minőségű videót lehet vele lövöldözni;
A telefon NEM isteni eredetű, vízen járás helyett elsüllyedt, mint egy tégla;
Pár másodperc a medence alján meg se kottyan neki
Amint láthatjuk, a videófelvétel nem állt le a folyékony közegben, és az iPhone később is működőképes maradt (hiszen kinyerték belőle a felvételt és felpakolták a YouTube-ra). A kommentek közül az is kiderül, hogy az eset óta is tökéletesen működik a telefon, bár hogy hosszú távon milyen rozsdásodási faktort idézett elő a baleset, azt csak az idő mondhatja meg. Mindenesetre, íme a búvártelefon felvétele:
Megszámlálni sem lehet, hány reményteli zenész porlad el manapság irodai asztalok mögött, sötét kollégák sötét vicceitől, vagy felfuvalkodott főnökök felesleges feladataitól (alliteráció-veszély!!!) sújtva. A Vat-19 nekik találta ki az irodai életet feldobó asztali dobcuccot.
A kis motyó freestyle módban simán püfölhető, de demó módban kellemesen eldobolgat magától, és saját mesterműveinket is rögzíthetjük, majd pedig visszajátszhatjuk az öltönyös-nyakkendős véglények szórakoztatására / bosszantására (a nem kívánt rész törlendő).
Az alábbiakban egy kis videó is szemlélteti, hogyan szabadul meg egy elnyomott sorstársunk a "jópofa kollégától" az asztali dobcucc segítségével. 19 dollárért te is felfegyverkezhetsz az irodai mini-dobcucc gyártójának oldalán.
Sokan gondolják, ha valaki filmekben jó, akkor a szórakoztatás más szegmenseiben is érdemes lehet garázdálkodnia. Steven Spielberg nevét gondolom csak annak kell magyarázni, aki az elmúlt pár évtizedet egy másik galaxisban töltötte, mindenesetre jó pár csúcsmozi után rájött, hogy a Wii játékkonzol bizony jó dolog.
A Bloom Blox Bash Party (mondjátok ki gyorsan, sokszor egymás után) ráadásul már a második játéka a mesternek, az első szimplán Bloom Blox néven jött ki, és viszonylag jó kritikákat kapott. Alant egy videó róla:
Az Electronic Arts által kiadott ügyességi játék lényege igen egyszerű. Kedves kis élő kockák és téglák, Jenga-feeling, robbanó tornyok, nyiffegő ojjektumok. Igazából csak azt nem értem, ebben hol és mit csinált Spielberg. A napokben megjelenő második rész nagyjából ugyanezt hozza, csak még színesebben, még nyiffegősebben, és még robbanósabban, kábé így:
Na jó, két tipp, hogy mitől is jó, ha Spielberg játékfejlesztésben vesz részt. Egyrészt a Wii szerény grafikai képességéhez képest tényleg nagyon szép és letaglózó a látvány. Másrészt meg SPIELberg. Értitek...
Bizony, a jó öreg Ozzy papa egyre furább dolgokhoz adja a nevét. Az még hagyján, hogy a World of Warcraft új kiegészítőjét, a Wrath of the Lich King add-ont reklámozta (lásd ezt a kedves videót, ahol azért még némelyest önmagát, az őrült metal-legendát hozza)...
Na de az alábbi Samsung Jack reklámhoz már minden igazhitű rockernek feltétlenül ajánlatos előre leszedálnia magát. Az Ozzy-valóságshow elemeit felhasználó, technológia iránt immunis, furán totyogó karakter velem biztosan nem szeretteti meg a Windows-os okostelefont... :-(
A Pilotfish koncepciója a zenemobilok új generációját próbálja elképzelni. Igaz, ha kézzel fogható modellé válna az Ondo, Magyarországon óvatos névváltásra lenne szükség, de ennél sokkal fontosabb az általa felvázolt, "a zene összeköt" szlogennel leírható működési elv.
A fenti ábrán látható módon, az egyébként is futurisztikus kinézetű telefon egyik elemét eltávolíthatjuk, és hangszereinkre rögzíthetjük, itt például egy gitárra klipszelve látható:
Egyfajta konferenciabeszélgetés segítségével egyszerre több ismerősünk is becsatlakozhat valamilyen hangszeren, és egyszerre zenélhetünk, melyet a telefon természetesen végig rögzít. Ezek után az alkatrészt visszahelyezve már a telefonon végezhetjük el az átalakításokat, mégpedig egyszerű mozdulatokkal: A középen rugalmas érzékelővel ellátott készüléket hajlítgatva, forgatva adhatunk hangkeverési utasításokat az imént felvett remekművel kapcsolatban.
Ha megvan a mix, nincs más dolgunk, mint egy sima jack csatlakozó segítségével erősítőhöz vagy hangszórókhoz kapcsolni a telefont, amiről egyfajta speciális médialejátszóként el is indíthatjuk a zenénket, melyet még lejátszás közben is módosítgathatunk, a DJ-scratcheléshez hasonló módon, melyet a telefon tárcsás vezérlőjével irányíthatunk.
Persze koncepció ez is, fizikai valóságában nem létezik sem a működő készülék, sem a felvevő és editáló rendszer, mindenesetre tény, hogy az ehhez hasonló koncepciók adják majd a lökést a mobil eszközök következő generációihoz - ne feledjük, az iPhone vagy a Blackberry is csupán koncepció volt egykor... Befejezésül egy promo-videó az elképzelt működésről:
David Beckham Motorolát reklámoz, nem az első alkalommal. Ezúttal a méregdrága modell, a Motorola Aura a szerencsés. De a félmeztelen felsőtest most sem maradhat el, bár ez csak fél-felsőtest most, mert a másik odalát terminátorosra faragták:
Van promo video is:
Azt mondják, a Motorola szerint az Aura a tökéletes formaterv és a belső szépség szinonímája - akárcsak David Beckham.
Ám egyesek szerint azért van szüksége a kampányra a tavaly októberben piacra dobott készüléknek, mert nem fogy elég jól. A kampány április végén indul Európában.
"Úgy fázom és félek, segítsetek Tweenbotnak, a kis robotnak!" - elferdítve lehetne így is mesélni erről a kísérletről, melyet a New York University egyik diákja, Kacie Kinzer indított el. Nézzük is, ki is ez az "elveszett lélek":
Nos, amint látható, ez egy kedves kis "robot"... Egészen pontosan egy papírdoboz-alkatrészekből összerakott robotocska, amelyben tulajdonképpen nincs is sok "robotos", hiszen gyakorlatilag arra képes csupán, hogy egyenesen haladjon előre kis kerekein. Ezt mindenesetre igen bájosan teszi:
Nos, akkor mégis miről van itt szó? Természetesen nem a robotika megreformálása a cél, inkább egy frappáns szociológiai kísérlet. A "robotot" ugyanis készítője lehelyezte egy park egyik szegletében, és útjára indította. A cél pedig az, hogy eljusson a szemközti sarokba, mégpedig úgy, hogy a zászlóján szereplő üzenet hatására a sétáló emberek "igazítsák útba".
Valószínűleg depresszív és antihelper országunkban igen lassan érne célba szegényke az ignoráns népességnek "köszönhetően" (arra pedig gondolni sem merek, hogy mennyi idő alatt rúgná fel egy idegesebb IQ-harcos, vagy vinné el a MÉH-be egy helyi "mindensarkonálltammár". New Yorkban azonban érdekes módon egész jó eredményekkel büszkélkedhet a mosolygó papírdroid...
A kísérlet helyszínéül szolgáló Washington Square Park közel tíz hektáros "labirintusán" ugyanis 42 perc alatt ért át, és ebben összesen 29-en segítettek neki. Tweenbot nevében is köszönjük!
A projektről többet az ötletgazda, Kacie Kinzer weboldala többet is elmesél, zárásként íme, egy videó, melyet rejtett kamerával rögzítettek az eseményről.
A klasszikus mese modern feldolgozása, infografika stílusban. Biztosan láttad a Röyksopp Remind me című klipjét. Na, ez is olyan, csak idegesítő zenével :)
A Nokia 8800 Sapphire Artét és a Motorola U9-et mutattuk be egy videón Dáviddal, még megboldogult nonstop mobilos koromban. Ígértem is anno, hogy kirakom ide is a videót, mert az ütős külső kijelzővédőt látni kell. Meg azért a Sapphire Arte se kutya, Dávid odavolt érte. Nem siettem el, de most végre itt van:
A szolgálati közlemény pedig: mint azt Kalamajka már jelezte kommentben, szállít nekem mindenféle érdekes mobilokat, csak hogy olvashassa, miket hordok itt össze róla. (Ő baja :)) Az első példányt meg is kaptam tegnap, egy tévévevős mobil, ami tud egyszerre két SIM kártyát kezelni. Anycool a márkája, nem éppen kis darab, és arab betűk vannak a gombjain. Nagyon metál, majd írok róla bővebben. Kalamajka beharangozott óratelefont is, meg lesznek még más érdekességek. Szóval még az is megeshet, hogy megint gyakrabban jelentkezem. Ígérni persze már nem ígérek semmit, de az aztán biztos!
