A GÉPSÉGSZALON ÚJ HELYRE KÖLTÖZÖTT! Ez a blogspotos felület már nem frissül - az újdonságokért, és a teljesen átemelt régi tartalomért látogasd meg az új oldalt és ha tetszik, mentsd el a kedvenceid közé! AZ ÚJ OLDALRA LÉPÉSHEZ KATTINTS IDE! - GEPSEGSZALON.HU

2008. szeptember 6., szombat

iPhone - az első

Nagyrabecsült exkollégáim felajánlották*, hogy egy hétig nálam lehet az iPhone 3G, én pedig nem szaladtam el tiltakozva. Egy hétre beállok a sorba Lindsay Lohan, Madonna és Renwick mellé.

Csütörtök este vehettem át a delikvenst egy baráti összejövetel keretében, és eddig meglehetősen vegyes tapasztalatokat szereztem vele. Cool, az biztos. De hogy nem egyszerű, az is biztos.

Nagyon mély Apple-ös gyakorlati tapasztalataim nincsenek. Van egy 1 gigás iPod Shuffle-öm, amit nem én választottam, hanem kaptam. Azt imádom benne, hogy icipici, és bárhova odacsiptethetem. Azt is díjazom, hogy gondoltak a fülhallgató-madzagokba folyton belegabalyodó nem túl nagydarab emberekre, és nem kilométeres zsinórral adják a fülesét. Rendesen is szól, erre sincs panasz. Még azzal is könnyen megbarátkoztam, hogy nincs kijelzője. Egyfajta memóriafejlesztő vagy stílusfelismerő játéknak is fel lehet fogni, ha nem írja ki a lejátszó, mi szól éppen.

Na de az iTunes-szal olyan szinten meggyűlik a bajom, hogy a barátaim azon szórakoznak, mennyire nem hallgatok új zenéket, mert 3-4 havonta tudom rászánni magam, hogy megint elszórakozzak vele. Ez ám nem olyan, hogy összefutsz a haverral, aki átdobja neked a notebookjáról a legújabb demóit, és te már arra tombolsz hazafelé a metrón. Felrakhat a gépére egy iTunes-t a haverod, az csak akkor foglalkozik a te iPododdal, ha előbb leformázza. Olyan nincs, hogy a meglévő zenéid mellé odarámolsz még néhány számot a lejátszódra. Választanod kell: haver vagy a klasszikusok.

Az iTunest önmagában is olyan bonyolultnak találom, hogy elsőre beletelt pár órába, mire rájöttem, mit hogyan kell csinálni, és még most is töprengenem kell rajta, mit is kattintottam és hol, hogy működjön? (Jó, ez az én hibám is, ha hetente cserélgetném a zenéket, már biztos megjegyeztem volna.)

Szóval nem érzem azt az Apple-féle "ösztönösen működik minden"-fílinget, viszont a dizájnt és az ötleteket bírom benne. Így ugrottam neki az iPhone-nak is, és végülis eddig pont ezzel szembesültem itt is.

Azonnal lebuktam, hogy nem olvastam el Balage cikkét az első benyomásairól, ugyanis helyből nem volt lövésem sem, hol rakom bele a simkártyát, pedig volt már dolgom pár telóval.

Az első sms-em, azt hiszem, bevonul a vaultába az alkoholos befolyás alatt írt üzenetek közé. (A legjobbak: "Remélem, nálatok 4s jó a buli" - ez még a T9 előtt, 'is' lett volna a '4s'. És: "Jó éjt, ápolókkal" - ez már T9-cel, ami alapból nem ismeri a 'csókollak' szót.) Az iPhone-on ugyanis nem lehet kikapcsolni a prediktív szövegbevitelt, és még ráadásul nem is tud magyarul. A 'nem' szó helyett például folyton azt ajánlgatja, hogy 'men'. Valami freudi elszólás lehet a 'men akarok'? Na de nem ez a lényeg, hanem az, hogy az első üzenet a következő lett: "Az elso smsem szifonrol. pizza" Van valakinek tippje, hogy ha (egy qwerty billentyűzeten) beírom azt, hogy 'pusza', miért ajánl helyette 'pizza'-t a teló? Azóta már természetesen résen vagyok, és lebeszélem az idióta szavakról.

És persze folyton taperolom, tényleg nehéz nem folyton vele szórakozni. A böngészés és képnézegetés hihetetlen fílinges a giroszkóppal meg a kétujjas nagyítással, még a technika iránt közömbös bátyámat is lenyűgözte. De sajna azt is rögtön hozzá kell tenni, hogy emiatt "kétkezes" a teló, ami meg ugye nem praktikus.

Egyelőre kábé itt tartok vele, és várnak még rám kihívások. A telefonkönyv például tele van a Balázs kontaktjaival (is), egyszerűen nem találtunk olyan opciót, amivel az összeset egyszerre ki lehetne törölni. (Ilyenkor kell nagyon vigyázni, melyik 'Anya' névjegyre bökünk rá este 11-kor.) Renwick azt javasolta, állítsam vissza az összes beállítást a gyárira. De akkor eltűnnek belőle Balázs jóféle zenéi is, amiket meg máris megszerettem egy nap alatt. Renwick szerint iTunes-szal archiválhatom őket. Nos, a telefon iTunes-a leoszt azzal, hogy nem tud kapcsolódni az iTunes store-hoz, mert nem szupportált az országomban. Ha megnyomom az okét (más opció nincs is), kilép az iTunes menüpontból, tehát semmit nem tudok csinálni benne. A gépemen lévő iTunes meg régi, és nem tud vele mit kezdeni az iPhone, le kell töltenem egy újabb verziót.

Majd beszámolok róla, mihez kezdtem ezzel a problémakörrel. Most nincs kedvem ezzel foglalkozni, inkább örülök a sikerélménynek: sima háttértárként felismerte a gép, és sima dregendroppal átpakoltam a képeket a gépemre. Az első tapasztalatok után nem is hittem volna, hogy van az iPhone-ban, ami ennyire egyszerű. Mintát a fotókból egyelőre nem pakolnék ide a blogba, mert eddig nem készült vele publikus. De délután esküvőre megyek, ott majd csak találok valami vállalható témát.

Addig is, stay (i)tuned!

*nem, akkor sem kisírtam, felajánlották!